Az eddigi kormányzást elnézve egy átlagembert hány inger ér vajon? 

Ezúttal egy sörfőzde vitte a prímet, egy olyan csomagolással, hogy bármilyen minőségű is a sör belül, egy ilyen 3as szettet levennék a polcról gondolkodás nélkül.

via: designpumpa

Na ilyen gólt lőni. Az a nem mindegy!

Várni.

Na aaaazt de rühellek!

Egy általam eddig sokra tartott multi kezdi eljátszani a felépített pozitív reputázst. Azvan.

Déjá vu?! :(

Csütörtök van, az agyam is csütörtököt mondani látszik. Akkor jöjjön egy divatos irodai viselet a rekkenő nyári hőségbe. Honnan máshonnan, mint távol-keleti druszáinktól.

Dobjátok le a ruhákat, az agyatok meg a ékszíjat! :)

Korszakos csapat voltak. Pécsi egyetemista éveim elválaszthatatlan részei is. Jár nekik a felállva-ordítós taps verbálisan is eme írással: 

Kispál és a Borz = MENŐ

Meg is találtam azt a régebbi kigyűjtést, amit még előző laptopom megpusztulása előtt raktároztam el. Kivétel nélkül 1 orosz blogról származnak. Rég találtam ennyi jó képet egy helyen, így most ebből nyitok tárlatot a szünet idejére. Minden napra 1. Enjoy!

A mai naptól olyan 10 napot csendben, munka nélkül töltök nyaralás címszó alatt. Leugrom a Balatonra Lülümhöz, hogy aztán csupa jó dolgot csináljunk, amihez nincs köze munkához. Sokkal inkább a Balatonhoz, biciklihez, vitorláshoz, kutyához, borhetekhez, stb...

Egy-Két naponta egy képpel azért megajándékoz majd titeket az autoposzt. :)

Az utcán eldobált tonnányi szeméthez már (sajnos) lassan, de biztosan hozzászokik még az újszülött gyerek szeme is. Számomra egyébként a mai napig érthetetlen, hogy egy darab papírt, egy műanyagpoharat, újságot, zacskó, csikket, bármi szemetet hogyan nem lehet kidobni az arra fenntartott helyre?! Most hagyjuk az olyan irányú trollkodást, hogy teli a kuka 300 méterre van a következő...

Még azt is megértem, hogy bizonyos társadalmi szintektől lefelé, pont leszarják, a szülői nevelésben napirenden a következő száz évbe se lesz. Náluk ritkábban látható különbség az utca és a lakás ápoltsága között is, de most nem is az ilyen emberekről van szó. Hanem azokról, akik elméletileg közepes, vagy annál jobb családi körülmények közül érkeztek, kaptak neveltetést, volt gyerekszobájuk, ahol az ágy helyén nem szemétkupac volt, volt szerencséjük iskolába járni, majd felsoktatás is megvolt. Volt pénz junk-foodra, mobiltelefonra, nyelvtanárra, öltönyre, nyakkendőre, s szépen lassan a karrier is összejött. Elkezdtek felfelé lépkedni azon a lépcsőn, aminek aljáig az ország nagy része el se juthat. Pont az ilyen embertől várnám el azt, hogy ne bassza le a csikket a terem sarkába a nem dohányzó helységben, a szemetet pedig rakja a szemeteskosárba.

Volt egy szép pécsi emlékem, amikor egy 70+ éves bácsi oltott egy 50+os nőt a buszmegállóban, mivel nem volt hajlandó a csikket az 5 méterre levő hamusba dobni, hanem csak így hanyagul elhajította. Egészen leszállásig osztotta a nőt, hasonlóképpen: "Hogy nem szégyelli magát, hogy végre van kirakva kuka minden egyes buszmegállóban, de magad baszik lépni kettőt és odadobni a csikket. És a magukfajta vén szipirtyók botránykoznak meg a fiatalokon, hogy miként öltöznek meg hogy viselkednek. Hát megmondom hogy az összes fiatal képes volt most kidobni a csikket, csak magácska nem! A kukáig kellene az ilyen lusta disznókat rugdosni mint maga..." A busz pedig csak hallgatta csendben mosolyogva a tök jogosan zengő szitoktengert. Isteni pillanat volt, hallgattam volna még.

A sajnálatos az, hogy utópisztikus érzéseim támadtak, miszerint létezhet-e olyan jövő, ahol majd pont én leszek az a 70+os nyugdíjas, aki leordítja valaki fejét szemetelés miatt és annyian állnak majd mellettem, hogy a szemetelő elszégyelli magát, s lehajolva a csikkért/szemétért, kidobja azt.

Keserű valóság az, hogy ez nem várható el egy percig se, amíg a legmagasabb helyen ülők - akik többszáz-négyzetméteres budai villákban és aglomerációs villákban élnek, bejárónővel ellátva - is így viselkednek. Nem csak az utcán: a munkahelyükön is.

A képekért köszönet index anyánknak.

Igen, nekik a Parlament a munkahelyük.

/ még mindig nem értem, hogy akkor miért a földből élőkre és a műveletlenekre mondják általánosságban azt hogy bunkó paraszt /

Ez a találat egy régebbi darab, de nálam betalált. Az ötlet (Michel Cornu) vélhetően egy unalmas egyetemi órán született az ipari-tervezés tanszéken, amikor csak úgy járt fel-alá a csúszkás tábla :) Egy kisebb terű, amerikai stílusú nappali-konyha variációnál igazán faszipántos dolog, ha a konyhát egy ügyes trükkel el lehet rejteni. Jobb koncept mindenesetre, mint a falba süllyesztős modellek. Bravo, Bravo!

Via: designpumpa

Végre valahára... Kíváncsi vagyok elbírja-e majd a gépem a legbutább grafikát :D

Az az érzés megvan, amikor a hétfőt űbereli a kedd? Alulról.

Lassan hömpölygő, unalmas, monoton, zajok nélküli, borongós külvilág. Csak a klaviatúra kattog. Néha pedig felsercen a kávéfőző dolga bevégeztével. Ilyen nap ez. Kell ez is. Csak éld túl.

Az idei BCE master képzéseire a ponthatárok pedig: 

Ricsi papa pontszáma meg hát ne szépítsük: 70/100 !!

Léc átugorva. Nem kicsit. ;)