Gyerekek... sokan értettek egyet velem, hogy szégyenletes ami néha a reklámszakmában történik. Konkrétan azokra a reklámokra gondolok [én, mint még szakmán kívüli], amik már olyan alacsony színvonalon ömlenek elénk a dobozból, hogy bár elméletileg képtelenség lenne, mégis fizikai fájdalmat okoznak. Példának most nem hozok fel semmit, de nem kéne sokáig keresgélnem az adókon.
Ilyenkor kapom azokat a megjegyzéseket, hogy igyekezzek fel Pestre, mert hát rendbe kéne rakni a dolgokat, és ennél azért csak jobbat tudnék csinálni... jól esik, de sajnos ez több (sok) tényezőn múlik... és ami még szomorúbb.. sokszor a megrendelő eldönti, h neki milyen koncepció kell. Ha nem tetszik, akkor is azt kell csinálni. Bár meg kell védenem a szakmát, mert az utóbbi években azért láttam pár igen jó reklámot [bár nem biztos h itthon készültek].
Na de evezzük is kicsit más vizekre. Sokkolt, majd később sátáni kacajt váltott ki belőlem a felismerés, amikoron ma délelőtt beleszürcsöltem a 2 decis kis dobozos szívószálas üdítőmbe... igen, tudjátok, mint a régi szép időkben az oviban. Sajnálom, nosztalgikus pillanatomban találtam egyet itthon reggel és nem bírtam ellenállni :D Lényeg, hogy érzem a nyelvem vmi szokatlant észlel a szívószállal való találkozáskor. BEROSÁLTAM SRÁCOK!! :D
Ez... ízirájder öcsém...
Csak azt nem tudom, hogy ezzel most engem, mint idősebb korosztályt akartak megfogni és lenyűgözni, vagy egy 6 évesnek kéne összecsinálnia magát, mert ez már milyen tuti űr-fjúcsör-szájberszpész 2009- es trendi szívószál?!?!
Azt tudom elképzelni, a kép alapján, hogy milyen furfangos lehet ez a szívószál az óvónéni, vagy anyuka szerint amikor a kissrác jól összenyomja a még teli dobozt... 4 felé terít! [persze a végét azért leheggesztették] :D
Legendary...
