A mai nap belebotlottam egy majd' elfeledett szóba. Mosolyogtam is nagyot a rég látott ismerős láttán. Majd meg is róttam magam, hisz csak is az olvasgatási aktivitásom csökkenésével magyarázható, hogy rég jött szembe! Hogy egy nyelv igen is nem a kihalás és az elfeledés felé halad, azt leginkább az új szavak keletkezésén lehet tesztelni. A modernkori nyelvújítás leginkább a szlengre terjed ki nálunk, de attól még van. S a lényeg amúgy is az, hogy ezek az új, vagy rég elfeledett szavak mennyei mannaként és ambróziaként hassanak elszürkülő, betokosodott nyelvkészletünkre ott legbelül.

A nap szava lehetne a "dehidratált bimolekuláris metaszintézis" is, de mennyivel jobban mutat már az a szó hogy:

FASZKORBÁCS!

szeretlek magyar nyelv. :)