Szép kis mesemondást is kerekíthetnék ide, amolyan népmese jellegűt, hogy: "volt egyszer egy paraszt legény, akinek megadatott a szerencse, hogy elmenjen pestországba megszerezni a...." De nem fogok!

Lényeg, hogy felmentem, mert hogy na hát ott a tengernyi szép meg jó, meg dőzs meg minden egy, vagy több helyen, meg még olcsón is, akció, meg hova kapjam a fejem, meg mindet megvenném ha lehetne, meg ez kell meg ez meg ez, meg váááá....

hát NAGY BÜDÖS LÓFASZT!

Meg nem mondom mi mindent jártunk körbe. Írhatnék itt hosszan a divatról és társairól tanultam egyetem alatt... de értelmetlen lenne. A lényeg: egy éppkézláb kabát, cipő, póló pulcsi, de még kaja se bazzzz!!! Hát mi a faszomat döngetik ott a mellük?? Lófasz nincs ott, csak egy rahedli szar, jó drágán. Női fehérnemű bolt, neves fajta, úgy nézett ki, hogy fakkokban ott tarkult 1000 bugyi, azt túúúúrjad Ica! Nemkő'? Mennyi? Nyóc. Hú, akciós?   ( szépirodalmian az jutott az eszembe: agyhalál a vájúnál © lehente a címe)

A "férfi divat" - azért így, mert valójában ilyen nem létezik hazánkban - itthoni menedzselőinek, illetve a közízlés alakítóinak üzenem, hogy egyrészt: nyjukat! Másrészt menjenek nyaralni. Messze. Soká. Ja és éljék le ők az életüket ilyen színkonbinációkban:          ####          ####              #####              ####     (megszarjanaksüntcsuklássalegybekötötthányássalegyidőben!)

és akkor a mintákról még ne is beszéljek. Ahogy öcsém mondja: fux divat. (tudjátok, a fuxos-nyakláncos ficsúrok) Fuxos-halálfejes, Fux-szőrmés, Fux-dolláros.

Na most akkor vagy én vagyok túl válogatós(igen, mert azért nem fizetek, hogy bohócnak öltözzek!), vagy nekem még működik a szépérzékem, meg az igényem a harmonikus koncepciókra, színválasztásra... ezek meg hülyének nézik az embert.

Na. És most megiszom egy sört, mert nem vagyok nyugodt.

Ruházati márkát alapítok. Hamarosan.
(most még felveszek kreatívokat)