Rég olvastam ilyen jót. Persze benne van az is, hogy rég olvastam :P
Na, de tényleg: nem akarom eltompítani drága, egykori kolesz- és ivótársam már-már 21. századi szépirodalmi alkotásának dicsfényét. Tisztában vagyok/voltam vele, hogy a mélyen elveszett tehetség azért döngeti a kapukat, hogy aztán vakító fénysugárként, a mélyből előtörve bevilágítsa szürke hétköznapjainkat, s egyben rámutasson a mindennapjaink láthatatlan dolgai mögött megbúvó groteszk valóságra. Mégha csak az agy szüleménye is.... vagy talán nem is az? Nem tudhatod! És most, hogy befejeztem a seggnyalást, küldöm az internetes éterbe, hogy vírusként terjedjen:

ezt

Bab, te pedig jössz nekem egy sörrel ezért, ha legközelebb összefutunk (lehet aranyhordó is)     ;)