Az a baj a mai fiatalokkal (értsd: 16-20 évesek zömmel), hogy hatalmas pofájuk van, többnyire a semmire. A tisztelet szót csak szótárban látták és max öregektől hallották, de ezen kívül semmi. A legnagyobb baj azonban, hogy az ilyen hőzöngőket nem csapják jól meg az első keménykedős alkalmukkor, így aztán elhiszik, hogy A) ez menő B) ez kemény C) a lányoknak imponál. Az utolsó pont mondjuk többnyire az egész férfitársadalom szegénységi bizonyítványa. Ha van egy csaj, akit bármelyikük ismer, úgy egyből 10x nagyobb a keménykedés.

Tegnap két ilyen csodálatos faszkalap, szépreményű ifjú titán próbálta kiharcolni a kocsijukban ülő nő kegyeit azzal, hogy megálltak nekünk keménykedni. (pedig ha tudnák, hogy az a nőnek álcázott kétszikű növény egy bacardi-coláért már triciklire is okés, akkor nem ilyenekre pazarolnák az anyutól kapott kimenőjüket!)

Szóval a szituáció az volt hogy a kocsiban ülő nem túl szomjas, de annál kurvább nő mellé fel akartak venni egy másikat, aki tényleg csak haza akart jutni, s megelőzően velünk töltötte az este egy részét. Mi elköszöntünk, s még mindig nem tudom miért, de a srác már pattant is ki a kocsiból, hogy megmondja, hogy már pedig ennek nem lesz jó vége és ő ezért szállt ki, szóval tessék nekünk vigyázni. Húúú. Mondanom se kell, hogy annyira összecsináltuk magunkat, hogy én szólni sem tudtam, Máté haverom is csak egy reszkető hangon eleresztett, esedező mondatra volt képes: "Na húzzál vissza szépen a kocsiba faszkalap!" Hiába, mi ilyen kis ijedősek vagyunk. Erre a srác vissza is ült, hogy aztán kiszálljon újra (ő úgy látszik ilyen, ezt szereti), meg a haverja is. Így egyből megduplázódott az egy négyzetméterre jutó szerencsétlen, keménykedő kiskancsók száma! Jujj... ennek már a fele sem répa - gondoltuk. Persze a leányzó jött, hogy megállítsa a démoni erővel közeledő apokalipszist, de a másik ficsúrnak sem volt több mondanivalója, mint hogy: "Srácok, miért kell a balhé? Tök részegek vagyunk." A haverja ettől a mondattól az Isten se tudja milyen szikrát kapott és már haverkodni akart, meg persze még dádázott mutatóujjal, hogy ezt mi effektíve épp csak megúsztuk.

Pedig már feszegette a pofonosládát...