Manapság ugye mindenki blogol. Ki ezért, ki azért. Én merő önszórakoztatásból. Nem akarok eladni, nem akarok meghatározó bloggá se válni, csak örömet okoz és egyszerű, mint a matyizás! :D

A jókat viszont ajánlani szokás, illik, meg hát web az ugye ilyen: linkelés innen onnan. Habár nem követem rendszeresen Tóta W. Árpád írásait, mi tagadás, mind retorikailag, mind humorfaktorilag rendben vannak. Hasonló a gondolkodásunk is, s ezért örültem, mint rokkantnyugdíjas a reggeli tüskének az újságosnál, amikor találtam az archívban egy csodás írást. Szcientológiáról szól, olyan Frei Tamásosan, azaz minden ami mögötte van. Mert ugye (csak) a szcientológia tagjai tartják magukat egyháznak, én (és mások) meg szektának. Mert nem nevezném egyháznak, ahol pénzért kapod meg a lelki támaszt, békét, megbecsülést, ecetera. Ezért is volt felüdítő olvasni az alábbi cikket:

Úr az űrből

Persze a vak hívők be-beszólogatnak, csapkodnak, vádaskodnak... ezért még frappánsabb volt olvasni a folytatást:

Tisztelt Szcientológia Egyház!

Csapdosni lehet más faszát csalánnal, meg kifogásokat keresni, mint a pedofil, misebort vedelő papok, de Tom Cruise-nak se sikerült meggyőznie arról, hogy nekem ez királyság lehet. :D Mert inkább kérdezem meg egy buliban a csajtól, hogy szcientológus-e, mint hogy megvan-e már 18... Legalábbis a sorrend tuti ez! :D Tőlük mentsen meg bármelyik isten, vagy szuperhős. Whatever!