Üzenem az éterbe, hogy aki esetleg pályázik a kettővel korábbi posztban fellelhető kissrác szívére, az például próbálkozzon ezekkel a kis csokigolyókkal a gyomromon keresztül. Köszi ;)

Akár postán is...

Az élet néha meglepő dolgokat hoz ki még egy olyan napból is mint a mai. Igen, köztudottan hétfő ellenes vagyok... meg kedd, meg szerda... vagy inkább csak a metódust rühelli az ember, amikor vissza kell zökkenni egy nyugdíjas hétvégi tengés-lengésből egy iparkodós, stresszes, dudálós, benzingőzös, sokhülyebiciklises mezővárosi hétköznapba.

Tegnap este úgy feküdtem le, hogy úgyis szar nap lesz a mai... előre utáltam picit, majd jöttek az álommanók... és 21-re lapot kértek... és valami érthetetlen módon bejött! Csalás.

Lévén ugyanis a hétfő, mely csendesen, és szokatlan módon nyugodtan, sőt tartalommal telik. Vannak ugyanis azok a dolgok, amiket az ember tervez, de nyilván az nem tud / vagy nem szokott úgy sikerülni... meg vannak a spontánok. Na ma a második van... Spontán elbeszélgettem példaképemmel egy óra hosszat, kávézás és nyugodt polgári idill mellett. Roppant megnyugtató tud ez lenni. És groteszk vonzataként 180 fokot fordult a világról alkotott kép (ami persze már mélyen valahol ott volt). Mert mi mást tudsz csinálni, amikor egy a szocializmus minden nyűgjében felnőtt ember, aki a mai gazdaság ugyancsak csodaszép, szívárvány színekkel tarkított, szennyvízülepítőre hajazó tavacskáján evezget a legnehezebb kenyerek egyikét választva - azaz vállalkozó -, s mégis: röhejesen légiesen kezel bizonyos kérdéseket. Lehet erról nem példát venni?

Hirtelen már nem is tűnnek olyan komolynak a közelmúlt sérelmei, negatív élményei. Közönnyel figyeled az alattad lévő, csupán pár évvel fiatalabb korosztályokat, - tudva, hogy közted és köztük Grand Canyon mélységű első ránézésre nem látható generációs szakadék tátong - s csak megmosolygod őket: higgyétek csak.... Egy részét tiszteled, másik részét lesajnálod a nyugdíjas éveiket taposóknak is különféle okokból. A csilli-villi sztárság, divatvilág, pompa és felvágás helyi és Pest-országban [ igen ... jól olvassátok ;) ] élő képviselői pedig néha hangos, röfögős kacajra nyitják a szád  ... és még sorolhatnám.

A lényeg viszont, hogy egy ilyen közeg - nevezzük társadalomnak - tagjaként szemlélve egészen felértékeltnek érzem magam. Már ha létezik olyan, h érték... mindenesetre bolyongó lélek.

Gondoljatok ebbe bele. Akár érezzétek is át. Vagy nevessetek rajtam.

Mindenesetre ezek után: Boldog és tartalmas hétfőt!

Azt hiszem egész jól kezdődött ez a hétvége. (Rég volt ilyen)

Az okok: sportoltam eleget hétközben; beszélgettem számomra fontos emberekkel, akiknek ezúton is köszönöm, megittam pár sört; jó könyvet olvasok; felvettem a fizetésem; leszerveztem egy sítábort; kevergetem a koktélokat...

Ezért most így:
 

Kellemes hétvégét mindenkinek, aki olvas! Leginkább magamnak ;)

Gyerekek... sokan értettek egyet velem, hogy szégyenletes ami néha a reklámszakmában történik. Konkrétan azokra a reklámokra gondolok [én, mint még szakmán kívüli], amik már olyan alacsony színvonalon ömlenek elénk a dobozból, hogy bár elméletileg képtelenség lenne, mégis fizikai fájdalmat okoznak. Példának most nem hozok fel semmit, de nem kéne sokáig keresgélnem az adókon.

Ilyenkor kapom azokat a megjegyzéseket, hogy igyekezzek fel Pestre, mert hát rendbe kéne rakni a dolgokat, és ennél azért csak jobbat tudnék csinálni... jól esik, de sajnos ez több (sok) tényezőn múlik... és ami még szomorúbb.. sokszor a megrendelő eldönti, h neki milyen koncepció kell. Ha nem tetszik, akkor is azt kell csinálni. Bár meg kell védenem a szakmát, mert az utóbbi években azért láttam pár igen jó reklámot [bár nem biztos h itthon készültek].

Na de evezzük is kicsit más vizekre. Sokkolt, majd később sátáni kacajt váltott ki belőlem a felismerés, amikoron ma délelőtt beleszürcsöltem a 2 decis kis dobozos szívószálas üdítőmbe... igen, tudjátok, mint a régi szép időkben az oviban. Sajnálom, nosztalgikus pillanatomban találtam egyet itthon reggel és nem bírtam ellenállni :D Lényeg, hogy érzem a nyelvem vmi szokatlant észlel a szívószállal való találkozáskor. BEROSÁLTAM SRÁCOK!! :D

Ez... ízirájder öcsém...

Csak azt nem tudom, hogy ezzel most engem, mint idősebb korosztályt akartak megfogni és lenyűgözni, vagy egy 6 évesnek kéne összecsinálnia magát, mert ez már milyen tuti űr-fjúcsör-szájberszpész 2009- es trendi szívószál?!?!

Azt tudom elképzelni, a kép alapján, hogy milyen furfangos lehet ez a szívószál az óvónéni, vagy anyuka szerint amikor a kissrác jól összenyomja a még teli dobozt...  4 felé terít! [persze a végét azért leheggesztették] :D

Legendary...

Wanna be bunny!

Igen, igen... meg azok számára szól ez a bejegyzés, akik komolyan tervezik, hogy összehozzuk egy  hétvégi (péntek v inkább szombat esti) eksönt fent, hőn szeretett fővárosunkban. Mint tudjátok, minimum 3an: Gyuszi, Ádám és jómagam nem igazán járjuk azt a környéket, így ez nem olyan hip-hop egyszerű dolog.

Másrészt, mivel mindenki aki fent is dolgozik, összevissza éli a pesti zombi-rabszolgák életét. Speciel fingom nincs ki mikor marad fent, kinek mikor van 7végénként is faszszopás meló... és hasonló általam most meg nem említett tényezők. Amúgy is állítólag tök sok embernek hiányzok, (ti is) így muszáj lenne minél hamarabb látogatóba mennem... meg vannak egyéb kötelességeim (ugye Rufty? remélem már dolgozol rajta;) )

Szóval azt gondolom, az lenne a legésszerűbb, ha itt szépen felsorakoznának kommentben a tippek és akkor ezt legalább körvonalazni tudnánk.

Azért jó lenne, ha sietősre fognánk, mert a forint gyengül, a gazdaság romokban, és ki tudja mikor jön a világbékevége :D

UPDATE: október 23-26. kolbász fesztivál Békéscsabán. Ha vki ráér. ;)
A gyúrás 25.én van 10:00tól.

[jövőre aki komolyan gondolja, kezdje betervezni az időpontot, és akkor akár gyúrni is lehet kolbászt :D]

Tudom... nem újdonság, lehet sokaknak nem is jön be... de mivel nekem MOST feldobta a kedvem, ezért tisztelettel kell adóznom, azáltal, hogy ide heggesztem a klipjüket! Big Up All!

Americano:
                  3 cl Campari
                  3 cl Sweet Red Vermouth
                  tetszés szerint kis szóda

 Negroni: 
                  3 cl Campari
                  3 cl Sweet Red Vermouth
                  3 cl Gin

 A pohárba (old fashioned) fél szelet narancs illetve citrom peel. [bocs a szakszavakért... majd max élőben ;)] Ez a két koktél igencsak keserű a vermouthnak köszönhetően, és a Campari sem az az édes ital :) Ajánlom azoknak, akik szeretik a gyomorkeserűket és társait.

 Bacardi cocktail: 

           4 cl Bacardi Carta Blanca [sima fehér :) ]
           2 cl citromlé vagy limelé/szirup
           1 cl grenadine szirup

Díszítés nincs, ... szigorúan Y [ipszilon] pohárba.. lehetőleg 7 centesbe ne 12esbe :P

 Daiquiri:

         4 cl fehér rum (tetszés szerint)
         2 cl citromlé vagy limelé/szirup
         1 bárkanál porcukor

Y pohárban szervírozzuk.

Fruit Daiquiri:

         4 cl fehér rum (tetszés szerint)
         2 cl citromlé vagy limelé/szirup
         2 cl eperszirup

  Y pohárban szervírozzuk. Díszítés lehetőleg azonos gyümölccsel. (bármilyen gyümölcssziruppal készíthető

gyakorlatilag... a neve eszerint változik. Pl.: strawberry daiquiri, mango daiquiri...

Az ital készíthető törtjéggel is ekkor a nevébe nagyon rafkósan beáll a "frozen" (pl: frozen mango daiquiri)

Általánosságban az emberek az édesebb koktélokat keverik, így a mai ajánlatom mindenképp a szimpla Daiquiri lenne. A gyümölcsös ízesítésűek csöppet édesebbek, bár ezt a szirup mennyisége és fajtája teszi függővé. A Bacardi koktél pedig lime-al édesebb, citrommal szerintem kellemesebb, enyhény fanyarkás, de a grenadine miatt mégsem savanyú.

Tipp: ne ezektől akarjatok csúnyán berugni, mert ezek inkább ilyen kellemes, beszélgetős és még partizni is akarós koktélok. Jó szórakozást!

Neeem, nem valami sorozatra kell gondolni ( kis sorozatfüggőimnek, mint pl Csallós Úr :) 
Kedden az a terv, hogy amint visszaérek a kis koktélkészítős kiküldetésemből, igyekszem felvázolni az éppen aznap tanult koktélokat, infókat róla, és megmondom melyiket kell inni ha jól akarjátok érezni magatokat ^^

Ez a terv... de előbb érjek haza egyben, és legyen erőm lenyomni pár billentyűt ;)

Ez legyen itt a poszt azoknak, akik hamarosan ide tévednek (persze regisztrálnak) és utána szépen leírják, hogy kivel mi van, mi a szopás, mi a királyság, milyen a felnőtt élet, esetleg mennyire hiányzom, vagy Pécs, .... szóval teljesen szabadon bármi, csak mert nem vagyok mindenkiből naprakész. :)

Akár tippeket és tanácsokat is elfogadok, mind a blogra, mind bármi másra... max nem fogadom meg ;) :P [ esetlegesen aki nosztalgiázni szeretne: itt a régi]

Majd ha módomban áll, akkor nyitok vmi össznépi fórum-félét, mivel a Kury említette, hogy jó lenne egy. Persze kérdés van-e ilyesmire igény... láttunk már ilyet. Aki akar úgyis eléri a másikat.

Na spuri kommentelni!

Vannak napok, amikor az ember csak így ébred:

A magyar nyelv pedig azért szépségesen gyönyörű számomra, mert se szeri se száma azon szavaknak, melyeknek másodlagos jelentést adhatunk (akár egyénileg is). Így például az utálat, undor, csüggedtség, enerváltság és hasonló hangulatomat kifejezhetem példának okáért ezzel a szóval:

HÉTFŐ

És akkor jön egy ilyen szar időjárás, és történelmi mélypontra szegezi súlyos 100-as szegekkel a már amúgy is 100%-osan leamortizálódott, maradvány értékkel már nem rendelkező és önmagát jelenlegi környezetében csak szopott gombócnak aposztrofáló, egykoron sokkal szebb napokat megélt egyedet, akiben sokak szerint pedig ott a potenciál... bármire. A lét értelme, illetve annak élvezetére a legkisebb esély is olyan üresjáratba került, mintha az ember körül leépítenéd a külső környezetet, eliminálnád a körülötte évek alatt felépült és terjedelmes szociális hálót, bekötnéd a szemét, lekapcsolnád a villanyt, .... és ezután hátulról még ki is húznád alóla az egyetlen meglévő szőnyegcafatot is, hogy persze hátra kötött kézzel és lábbal, jó alaposan pofára essen. És ekkor szólalna meg az odahelyezett diktafon: "Ilyen a felnőtt élet bazdmeg... szokjad." Nem jó ez így.

Rájöttem, hogy túl sok időt cseszek el mindenféle olyan dologgal, amik teljesen feleslegesek. Éppen ezért teljesen újratervezek mindent. Egy és csakis egy szabály van, legyen főszabály: csak azzal foglalkozok x időt, ami/aki - megéri, nem sajnálja rám, megtérül, vagy örömet okoz.  (esetleg kötelező)

Majd beszámolok, hogy ez milyen mértékben javította a teljesítmény/idő hányadosomat.

Így.

Nos, ha az égiek is úgy akarják, akkor mostantól ez lesz az új blog. Az aktivitásom majd a mindenkori hangulattól fog függni, de igyekszem azért gyakran frissülni. Leszi itt minden, mint a búcsúban: érdemes és érdemtelen témák.  Amennyiben valaki szeretne aktivizálódni, ajánlani, egyebek, csak jelezze nyugodtan és megbeszélem a vezetőséggel ;)