Csak pár dolog: 

• gyűlölöm a németeket, de legalábbis egyet konkrétan,

• ha tehetném sűrűn nyomnám az "atom" gombot, és húznám a ravaszt is (bár ezt pont így áll itthoni egyénekre is),

• az amit a "nyugat-európai fejlett szolgáltatás kultúra" címszó alatt tanultam elméletben, köszönő viszonyban sincs a csúfos, fekete-fehér valósággal gyakorlatban

Hogy mi is történt? 
 

Zanzásítva: Aukción vesz az ember munkagépet. Illetve első lépésben csak szeretne. Nagy, európai hálózattal rendelkező, elismert, nagymúltú, piacvezető cégen keresztül. Már a regisztrációnál elakadtunk, ugyanis az ő rendszerük szerint ez egy ingyenes emailcím amivel regisztrálni akarok, amit ők nem engedhetnek... Oké, mondom, ti azt hiszitek, de nem az, mert a szolgáltatómtól kapom, internettel együtt. Leírom szépen, illedelmesen, angolul. Finoman jelzem nekik azt is, hogy ez sürgős lenne, mert napokon belül lezárul az a tétel, ami minket érdekel. Válasz nuku.
Nyugat vs. Kelet 1-0     még csak kóválygunk a pályán... jön is a gombóc

Ha-ha, azt hiszik ilyen könnyen feladom. Hát én Magyarországon élek baszod, nem a kényelmes, sziesztázós Nyugaton! Megszoktam már, hogy ha valami kell, akkor bizony küzdenem kell érte. Szóval go honlap, keresek kapcsolattartót. Találok. Beszélünk. Ráállítom az ügyre. Történés nulla. Központ továbbra is baszik ránk.
Ugorjunk az időben: Aukció napja. 30, azaz harminc perccel a leütés előtt kicselezem a regisztrációs-botot, és végre bejutok!!! Ha-ha.
Nyugat vs. Kelet 1-1!     Mindenki Torghelle Sanyija, a kis púpos, befejeli. Füllel!

Leütik, bingo. Lássuk akkor mit, hogyan. Telefon, e-mail, egyebek... utalás, érdeklődés. Válasz: kopp! Mert hiába szervezem le a fuvart a holland határhoz, hiába fizetem ki a gépet, az egy aprócska láncszem hiányában - rakodás - bizony nem fog felmászni magától a kamionra, hanem az illusztrált párbeszéd zajlik majd le:

Helyi Fasz: - Itt a gép.
Kamionos:  - Itt.
HF:           - Fel kéne rakni.
K:             - Fel.
HF:           - Én nem fogom.
K:             - Én se.
HF:           - Hmm.
K:             - Hmm.
HF:           - Nekem mindegy, leszarom. (balra el)
K:             - Nekem is. Én is. (jobbra el)

Nyilván nem egyből szólnak, hanem ezt is nekem kell kiderítenem több nap múlva, mert segítőkész a helyi ember. Nyilván nekem kell 1500 km-ről elintézni, mert más nem fogja. Kapok egy számot. Mr XY-t kell keresni és mondani hogy Mr. Z küld... mint a filmekben. Kicseng, felveszik. Női hang. (hopp?!) Angolul a "No" meg a "wrong" megy neki. Mr. XY neve hidegen hagyja, majd számomra kínai nyelven hadarni kezd. Anyád. Bravo. Akkor hívjuk megint Mr Z-t. Már nem veszi fel. Cool!
Nyugat vs. Kelet 2-1            ... biciklicsel, megkerülős csel, kötény, bent van.

Ugrunk az időben: bevontam a fuvarozócég egy németül is beszélő munkatársát, folyik a nyomozás 1000-rel. Végre még egy nap után sikerül egy név, egy beszélgetés, egy összeg. Wow... fénysebesség!! Küldi az infókat az utaláshoz. Megnézem: kevés, hiányos. Telefon, válasz nincs. Ha pénz nincs, akkor meg semmi sem lesz. Beszélek a bankkal, hátha én vagyok a hülye, elavult, értetlen, képzetlen, kelet-európai szitizen. Nem.
Telnek az órák... a fuvarozós segítő végre elérte okos nyugati barátunkat, hogy átadja őszinte üzenetem neki: HÜLYE VAGY! E-mail érkezik: "bocs, hülye vagyok, a hiányzó adatok (kb minden)"
Nyugat vs. Kelet 2-2!         Bravúrosan kilövi a ficakot a magyar szélső!
 

És még most sem vagyok biztos benne, hogy kb másfél hét eseménye után ideér az áru. Szóval aki szeretné megvédeni tanult német kollegánkat, csak nyugodtan, de többet nem beszélek vele. Továbbá ezek után aki Kelet-Európát pejoratív értelemben, jelzőként az országomra használja, azt örök életére Norbi-update kosztra és Rubint Réka fitness videózásra kárhoztatom! :D
Szabálytalanság az ellenfél tizenhatosán belül: tizenegyes! Sanyi. GÓÓL!

Nyugat vs. Kelet 2-3!           és zúg a Ria-Ria-Hungária.....

 

Zárszóként pedig csak annyit:

Szolgáltatóipar Mekkájának Kába-köve: 

Mönchengladbach a neved!

update: 

Hiába a zsúfolásig megtöltött naptár, a szürke munkaidő utáni szabadidős tevékenységek hétfőtől péntekig, a hétvégi meccsek, kimozdulások emberek közé, az agygyilkos sorozat-darálásos vasárnapok. Minden próbálkozásom ellenére előtör a lelkem legmélyebb bugyraiból, pedig nap mint nap hordom rá a földet egy kubikus szorgalmával... Az alkalmi boldog pillanatokat tornádó erejével söpri el, és kezdődik helyette a múlt hullámvasútja. Testem zsigerből küzd ellene, agyam is sorra adja ki az utasításokat: csinálj valami mást, ne rágódj, ne emlékezz, ne gondolkodj! Lényegtelen. Esélytelen vagyok. Van hogy csak percekre, órákra, van hogy napokra, de kudarcot vallok. Ilyenkor nem ízlik az étel, nem jó a napfény, nem jó a szó, nem jó az élő. Fényévekre vagyok a világtól amiben élek. Nem arról van szó, hogy nem értem, csupán nem köt le, nem érdekel., nem érzem magam részének... Egy darab hús vagyok, ami lóghatna akár a hentesnél is. Néha még annyi se, mint egy évek óta erdőben eldobott tejeszacskó. Szeretne már lebomlani, elhagyni ezt a helyet, de nem tud...  azóta. Egy szellem lebeg mellettem, s szomorúan nézünk egymásra. Nem vagyok teljes.

Most, egy ilyen pillanat kellős közepén, nem tudom mi tévő legyek.
S bal vállamon ülő ördög is csak kiröhög és annyit mond: Szar ügy Finch!

- Elnézést, megmondaná, melyik a túloldal?
- Az ott szemben.
- Hát most már tényleg meghülyülök! Onnan meg ideküldtek!

Két bolond talál egy autókormányt. Megfogják, majd elmennek vele egy benzinkúthoz.
- 95-ös benzint kérünk, amennyi belefér - mondja egyikük.
- Na, maguknak sincs ki a négy kerekük - mormolja a benzinkutas.
- Látod? - mondja az egyik bolond - Alig kapod meg az autót, máris szerelni kell!

Két bolond sétál a tébolyda kertjében, az egyik fölnéz az égre:
- Ez most a nap vagy a hold?
- Nem tudom - mondja a másik -, nem vagyok idevalósi.

Beteg a pszichiáternek:
- Doktor úr segítsen! Minden éjszaka, amikor elalszom, az álmomban megjelenik egy törpe, és azt mondja: MOST PISILÜNK! És ekkor én mindig ágyba vizelek. Mondja meg, mit csináljak!
- Egyszerű! Ha újra megjelenne a törpe, mondja azt: MOST NEM PISILÜNK!
A beteg hazamegy, este 10-kor lefekszik aludni, és már jön is a törpe. A beteg összeszedi a bátorságát, s ezt kiáltja:
- MOST NEM PISILÜNK! MOST NEM PISILÜNK!
- Hát most nem is - mondja a törpe. - MOST KAKILUNK!!!

Két bolond kártyázik:
- Sakk!
- Te hülye, mondtam, hogy a dominóban nincsen gól, különben is én szerválok!!!

A bolond meg a zseni bészélget egymással:
Zseni: - Figyelj, bolond! Felteszek neked kérdéseket, és ha nem tudsz rájuk válaszolni, akkor adsz egy százast. Utána te kérdezel, és ha nem tudok rá válaszolni, adok egy ezrest!
Bolond: - Jó, re-rendben!
Zs.: - Mi az? Kilincs van rajta, zár van rajta és ki lehet nyitni!
B.: - Nem tudom, itt egy százas!
Zs.: - Mi az? Négy lábon áll, fából van és eszünk rajta?
B.: - Nem tudom, itt egy százas!
Z.: - Akkor most kérdezz te!
B.: - Jó! Mi az, kicsi, zöld és fel-alá pattog?
Z.: - Hú, a francba ezt nem tudom! Itt az ezres! Mért, mi volt az?
B.: - Nem tudom, itt egy százas.

Egyik bolond le-fel sétál és egy cipőt húz a fűzőjénél fogva. Meglátja az orvos és megkérdi:
- Mondd bolond, miért húzod azt a cipőt?
Mire a bolond odanyújtja a dokinak a fűzőt és mérgesen mondja:
- Nesze, itt van, próbáld meg tolni..

Ami nem mellesleg mocskosul nem hagy nyugodni. Sok ilyen rejtély van persze a természetben, amik olykor-olykor befészkelik magukat a fejembe és azért sem hagynak nyugodni... Az éppen aktuálisra akkor tettem szert, amikor elkezdtem szőlőt majszolni:

"A muslincák velünk élnek 24/7?"

Mert ugye van minden gyümölcs, ami ha elkezd kicsit aszalódni, romlani, akkor bizony kedves kis barátaink azon nyomban feltünnek a környéken. Akkor ez azt kell hogy jelentse, hogy mindig ott ólálkodnak, rejtőzve, megbújva, pusztán a megfelelő alkalomra - romlott gyümölcsre - várva. Esetleges másik ötletem szerint meg brutális messziről szagolják ki a romló gyümiket és hipp-hopp, egy szintén szupertitkos relytekből odaviharzanak kisebb rajokban... A harmadik pedig annyira valószínűtlen sci-fi, hogy nem is mondom! (ez tuti a Fringe c. legújabb kedvenc miatt van. Too much thinking) :)

Update: ilyen a tyúkos kérdés is, de azt majd máskor

A kedvem is:       suhancos...

Írói válság...

Tudom. ezerszer elmondtam már szinte minden ismerősömnek...
Nos az a helyzet, hogy még el is fogom. Mert Ő.

Ladies & Gentlemen, please welcome: Hank Moody!

A mai napra vonatkozó egyetlen célkitűzésem, hogy egy száraz kiflicsücsökkel felbontsak egy sört!

hiszen 1001 módja van, hogy felbontsunk egy sört... A férfiember pedig már ifjú korban megtanulja, hogy: "Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó!"

na jó... meg ez is izgat picit
 

Drága barátaim! A minap elég érdekes érveléseket és ötletelést hallottam kedvenc reggeli rádióműsoromban. A dolog lényege az volt, hogy globális felmelegedés van ugyebár (ezért havazik márciusban.. mind1 ;)) és majd szépen elolvadnak a sakokon a jégtakarók, és majd megemelkedik a vízszint, mint a Zatyaúristen.

Nos, kis tudományos ismerettel azért rendelkezem, sőt dereng is valami amikor anno áltiskolában a két méteres fizikatanárom mesélt a víz halmazállapotairól. Ezt akkor ott dolgozat után nyilván gyorsan le is tudtam, elraktároztam az agyam hátsó, poros szegletébe, hisz úgyse kell semmire. Persze egyből eszembe jutottak bizonyos törvények, amikor a fagyóban bent maradt az üveg Soproni... de ez egy másik történet! :)

Lényeg tehát a lényeg: ha a víz szilárd halmazállapotban (gyengébbeknek: jég) nagyobb teret tölt ki, mint folyékonyban, akkor olvadáskor miért is fog iszonyatosan megemelkedni a vízszint??!! Hmm hmm..  Erre ugye lehet mondani azt, hogy de hisz a jég a tengerszint felett is van, így ha az elolvad, nyilván megnő a vízszint. Nyilván. Bár ha jól tévedek, a jéghegynek kb 10%-a látszik ugye ki (megint csak ált. iskola)....

És ezen a ponton el is jutottunk arra, hogy költséghatékony empírikus kisérletezésre szólítsak fel mindenkit, aki tényleg kíváncsi vagy szomjas!

Ricsi empírikus jéghegy-tesztje!

A feladat a következő: Mindenki vegyen elő egy jó whiskeys (v. whiskys) poharat. Ezt töltse meg majdnem színültig whiskey-vel, úgy, hogy közben rakjon bele  3-4 jégkockát. A majdnem színültig azt jelenti, hogy kb becsüljük meg, hogy amennyiben a jégkockák kiemelkedő része elolvadna, pont teli legyen a pohár. Ne pazaroljunk, mert válság van! ;)

Amit le kell tesztelni: 

• a jégkocka kb hány % látszik ki és mennyi merül el. (ezt csak a kötekedők miatt)
• amennyiben elolvad a jég, hol áll majd a folyadék szintje a pohárban.

Betartandó szabályok, módosíthatóság:

• tudom, hogy nehéz lesz megállni, de a teszt ideje alatt NE igyatok bele a pohárba! :P
• újratöltés nem ér, kizárólag a teszt teljes lefutása után, a mérésből adódó hibaszázalék csökkentése céljából történő újabb vizsgálat elvégzése miatt!
• az adott alkohol helyettesíthető bármilyen egyéb alkohollal, illetve kevert italokkal (most eltekintünk attól, hogy különböző sűrűségű folyadékok eltérő felhajtóerővel rendelkeznek..)
• aki a 3. pontba esetleg mégis bele szeretne kötni, csinálja csak sósvízzel ( -ha ennyi esze van)!

Vigyázat!!!

A teszt többszörösen csak szülői felügyelettel végezhető el 18 éves kor alatt! 18 éves kor felett is fokozott elővigyázatossággal teszteljetek, mert mocskosul be lehet tőle baszni! :D

Az eredmények, megállapítások, cáfolatok kommentekben, vagy emailben (ricsmanblog@freemail.hu) elküldhetők. Továbbítsátok, mindenkinek akinek akarjátok és legyen egy jó hétvégénk! ;)
 

Az evés közben a nyeléskor, horgas véget kialakítva, a nyelvcsapomon megkapaszkodó, s ezzel tüsszentési inger generálását követően, a gravitáció irányának ellentétes mozgással, az orrüregen át nagy sebességgel az éterbe távozó salátacsík nem barátom!

Kaptam. Tetszett. Kirakom.

"Nincs számlatükör a kezemben, nem a HVG-vel fekszem, és nem mindig tudom 2 tizedes jegy pontossággal az euro – forint árfolyamot. A közgazdászok érthetetlen nyelvét beszélem és rajtam kívül még több millióan értik mire gondolok, mikor azt mondom: ETR! Az EHA-kódom megelőzi a családnevemet és nem örülök, amikor valaki összekeveri a KTK-t az ÁJK-val. Büszkén gondolok Dr. Zeller Gyulára, a pénzügytan alapjainak atyjára, Dr. Gyetván Ferenc minden improprius integráljára, Buday Sántha Attila tanár úr zöld és sötétzöld elméleteire, TO-s Anettre és a Szolgira. Szeretem a Kicsit, az Aranygaluskát, a sárga ikarust (ha jön), az egyetemi napokat. Itt élek Pécs szívében, könyvelésben mi vagyunk a császárok és igenis nálunk tanulnak Magyarország legszebb női! Pécsiközgáz, Én így szeretlek!"

A mai nap öröméhez kapcsolódóan :)

khm..

Tudjátok, reggelente van az a kertévés ébresztős műsor... Ahol gyorsan pörögnek a témák, feltöltődünk tudással, megjön a kedvünk a naphoz, stb. Azon túl, hogy gyakorlatilag mindenből annyira keveset mutatnak, nem igazán tud meg az ember semmi újjat, néha még fel is szexuálják az intelligensebb, olvasottabb emberek agyát.

Imádom, amikor a sok cseresznyétlen lúzer jön és ilyen olyan diétákat sulykol a népbe, aki meg csorgó nyállal a reggeli mellől nézi 100 kilósan. Csodás! És akkor koplalni kezdünk, meg önsanyargatás, meg hasonlók. Milyen diétát csináljak, hmm ez csak két hetes, na sebaj, akkor utána csinálok egy másik kéthetes, majd egy harmadik... na így jó lesz. Nem? Nem működik. Köcsög semmirekellők, ez nem használt semmit! Eszek tovább.

Ilyenkor képzelnék el szivesen egy olyan jeleentet, hogy a stúdióban beugrik valami sportoló, és miközben szénné veri ezt a sok majmot, elmondja, hogy inkább sportoljatok dagadt gecik! :)

Kapnám persze azt, hogy nincs időm rá! Ezt egyes embereknek elhinném (kizárólag pesti multi-rabszolgáknak), a többit elhessegetném, mert faszság: lusta vagy! meg össze-vissza eszel!
Ám, ami sokkal fontosabb: mocskosul nincs rá szükség, hogy élsportolóként mozogj, edz. Ha már tanárnénik + szülők fáradtságos munkával megtanítottak olvasni, plusz ott van neked az isteni internet: Olvass!

Nem vagyok élsportoló, sem étkezési specialista. Pár dolgot tudok csak, mert elolvastam... ennyi. Csak pár, fontos dolog.. nevezzük alapoknak:

• a testsúlyt nagy részben 2 ellentétes hormon aránya szabályozza: inzulin és glukagon
• a szénhidrátokból nyerjük az energiát, melyet az inzulin alakít át, azaz több szénhidrátot eszel = a szervezet több inzulint termel a lebontáshoz; a másik oldalon a glukagon felhasználja az elraktározott energiát.
• a szervezet a fel nem használt energiát elraktározza: izmok, máj, zsír sorrendben

Ennyi nagyjából elég is szerintem. Nyilván intenzívebb mozgás -> több energiagény -> több energiaégetés. De: ahogy a raktározás folyamata működik, visszafelé is ez a sorrend: izom, máj, zsír. Amíg az első kettő nem merül ki, addig nyilván NEM fogysz... max vizet izzadsz ki. Az okosok azt mondják, 30-40 perc után indul meg kb a zsírégetés embertől, sporttól és intenzitástól függően. Mindegy, ezt már kezeli mindenki ahogy akarja... edzéstervet nem adok :P

Ami miatt kiakadtam, az hogy ezek a 2-3-4 hetes diéták pont az ellenkezőt váltják ki a szervezetből! Eszel napi két almát, húú de jól le fogysz majd. BULLSHIT! A szervezeted bestresszel, hogy jön a jégkorszak azért nincs elég kaja, és amiből tud, raktároz: ZSÍRBA!
Nyilván fogsz fogyni, mert gyakorlatilag semmit nem viszel be, valamiből fel kell használni. Csak megsúgom, hogy igen, ennek egy része zsírból történik... viszont mivel az a fő raktár, ezért valamiből előtte ki is kell nyerni. Na mi lesz ez? Igen barátom: az izomzatod! A szervezet ugyanis szélsőséges esetben arra is képes, hogy az életben maradásért lebontsa részben magát! Ennyit a koplásról. Sok sikert hozzá, akiknek ez kell, meg hogy mindenféle diétával felborítsa a hormonháztartását!

Akinek meg olyat szajkóz a barátnője/barátja, hogy: "nem vagy kövér, meg amúgy is szeretem a pocakot" az szerencsés , annak a párja hazudik. (vagy ő sem akar lefogyni) :D

Nem tudom miért, de teljesen feel-good volt, ezért berakom ide. Valószínűleg a zene. :)

Jah és mától a Gerla SE (nem úgy se, hanem ese) kötelékeit erősítem.. :P

Otthon így fogok gólörömöt ünnepelni:

Idegenben pedig így:

Szóval voltam a hétvégén Pestországban barátos látogatáson italozási hajlandóság vektorral. Ezzel aztán nem is volt gond. Nem is szeretném ide leírni, hogy ha ott laknék, akkor minden pénteken oda járnék inni, mert a:
kurvaszájukathogyolyanolcsónbekoktélozol! :) Ráadásul annyian vannak ott számomra kedvesek, hogy soha nem egyedül tenném ezt, ergo a mocskos és természetesen helytelen vádakat, miszerint az alkohol mozgatja csak a fantáziám és a lábaim, pihe könnyedséggel pöckölném odébb a bal vállamról mutatóujjal, s mindeközben Neil Patrick Harrises hanyagsággal mondanám mellé: Hahh.. Please!:D

Na de térjünk a lényegre. Sokkal inkább - mert meg is igértem - szeretném leírni azt az élményt, ami megerősítette bennem, hogy igenis: nem csak Indiában vannak kasztok!

Szombat este (már nem tudom ki ötlete volt) úgy döntöttünk, hogy bizony bedugjuk az orrunkat az oroszlán(y)barlangba. Megnézzük milyen egy vérbeli party ott, bent Pesten, ahol azok nyomják, akiket már a szülei is a parketten, vagy esetleg a dizsi wcjében hoztak tető alá. Adjunk az érzésnek!
Óriási fesztivált vártam. (note: I hate discos!) Brutális hangerőt, eszeveszett-ismeretlen-zsír új-külföldi zenéket, sztár DJ-t...      NA ILYEN NEM VOLT! :)

Volt helyette okádni való, szánalmas brancs, akik cserébe szarásig voltak pénzzel. Ez tényleg nem a mi pénztárcánknak tervezett hely volt. Sajnos nincs kocsim, lakásom 18 évesen 50 milla értékben. Se 100-ért cipő, se 30-ért öv... 5-ért zokni. :D Két féle ember volt bent: a milliomos-palánták, akik rázták és a milliárdos palánták, akik nem rázták, inkább lesajnálták az előbbieket - mert hát azok csak milliomosok ugye. Ezért úgy döntöttünk, hogy inkább e csoporthoz olvadunk viselkedésben: meghúzódtunk és lesajnáltunk.

A zene valami nevetséges volt. Nem tudom a dídzsé csinált-e valami valósat a majomkodáson kívül a pult mögött, mivel a hülye is látta, hogy összevágott (4háromszöges zenei tv-s) klippvetítésből áll kb a "zenecsinálás" ami alá megy az adott klipp zenéje. B-R-A-V-O!!! Az már csak súlyosbította a dolgokat, hogy a változatosság is hiányzott, de elemi szinten (árenbí est volt): 10-ből 6 klipp a "pinacicababák"-tól volt. Köszönöm. Hova hányhatok?

Ennek ellenére mindenki nyilván rázta. Nem is akárhogy! A teljesség igénye nélkül:

• a "tükörrel szembe táncolok a wc előtt, mert mocskosul jó picsa vagyok és kicsit se beképzelt" tipus,
• az "itallappal táncolok, mert hát az már milyen snassz kiegészítő és ha megszomjazok akár még nézhetem is közben" típus,
• a "keresztben fekve vonaglok az egyszemélyes fotelon, mert azon legalább nem férek el, meg nem is volt hozzá használati utasítás, hogyan kell használni, meg hátha így felfigyel rám valaki, de addig is izgatom magam kézzel" típus,
• a "nézzétek nem táncolnak velem csak a dagadt barátnőim, mert elhíztam a mekiskajától meg életemben nem sportoltam mert az proletár, de nehogy azt hidd hogy nekem ez így nem tökéletes 120 kilósan és amúgy is legalább ki vagyok rúzsozva undorítóan" típus
• a "haha, szerencsétlen senkiháziak, ti fehérekkel táncoltok nekem viszont van egy dísznégerem, aki majd jól megcsinál remélem este, mert hát filmekből tudjuk hogy nekik aztááán, de legjobb lenne gyorsan itt helyben le..." típus...
• a "szánalmas hogy ti leveszitek dizsibe a bőrkabátot meg a sálat, amikor az rajtam is maradhat mert úgy keményebb vagyok, hiába izzad a 120 kilós testem a kopasz fejemtől a talpamig meg van 40 fok idebent" típus
• a "bennégtem a szoliban" típus,
• a "szánalmasak vagytok, hova hányjak" típus - ja ezek mi voltunk! :P
• stb stb stb... végeláthatatlanul (itt megjegyezném, hogy érdemes lenne egy összevetést csinálni ezzel:))

Sajnos mi nem aranyfüstöt fingunk, ezért nem jött oda haverkodni senki. Dekár... :)

Tanulság: 
Kasztok igen is vannak. Szerncsére itt sincs átjárás, nem csak Indiában... ha csak nem nyered meg a lottót és veteted ki a fél agyad! :D

És mint egy alsóbb kaszt egyszerű tagja, ha csak néha is, de vágyom az általuk birtokolt javakra, életmódra... majd megrázom a fejem, kereszbe rakom a kis szörnylábas mamuszos lábaimat (1200 HUF, tesco, 1999), és felbontok egy olcsó dobozost itt a gépem előtt...

... és boldog vagyok!

Békéscsaba olyan...

Békéscsaba néha, mint egy átlagos ember. Van úgy hogy bal lábbal kel. Minden szar körülötted, minden ember bunkó, magyaráz, csak neki van igaza. Egész nap esik, vagy fúj a szél. Ilyenkor, mint egy rossz kedvű embert, őt is csak hagyni kell... majd kiheveri.
Ha szerencséd van, akkor Békéscsaba jobb lábbal kel. Csodálatosan zöldell a környezet. Mindenki mosolyog. 400 méterre elsőbbséget adsz mindenkinek. Az újságárus, a pincérnő, a pék, a postai alkalmazott is úgy kezel, mintha Te lennél a Vendég, az egyetlen. Nyújtja a kezét, egész nap etet, itat és lehet, hogy nincs benne semmi különös, de nem tudod nem szeretni az egyszerű eleganciáját.

Békéscsaba néha olyan mint egy nyugdíjas. Egész nap nem csinál semmit, csak szép lassan számolja a perceket, s tolja a Napot arrébb az égen. Remegő kézzel kortyolgatja a kávéját, szívja a slukkot: teljen már. Mintha a halált, a hamvasztást, a végső nyugalmat várná. Valahol a temető és a vadnyugati kihalt utcák között helyezkedik el ilyenkor. Nyugdíjasként, pokróccal betakarva nézi a Dallast, s csak a plüsspapucs meg a feje lóg ki alóla. Néha el is felejt dolgokat... az öregek már csak ilyenek. Ilyenkor a fiatalokat szobafogságra száműzi, s az utcára csak elvétve engedi ki őket. Tudják ők is: az öregnek van most elég baja.

Békéscsaba néha viszont egy felelőtlen kiskamasz. Mely folyamatos kacajjal száján, pirospozsgás, angyali arccal rohan bele a napba. Nincs kérdés, nincs pirosjelzés. Ha valamit nem kapna meg, szépen néz gyermeki boci szemeivel. Pancsol a strandon, rohan, biciklizik, játszik az utcákon, tereken, parkokban. Folyamatosan kérdéseket tesz fel, mert kíváncsi, nyughatatlan, s ezeket neked kell megválaszolnod. Bohókásan ragadja meg, s húzza kezed maga után, hogy majd' orra esel. Visz bele a fesztiváli forgatagba a lufiárusok és a kifőzdék között cikázva. Egy ideig ellenállsz, aztán csak mosolyogva kapkodod a fejed.

Békéscsaba néha egy luxuskurva-drogdíler. Nézed, összehasonlítod másokkal, és rajössz, hogy mennyivel szebb sokaknál. És megkaphatod! Mert ott áll, s árulja a testét, te pedig nem tudsz mit tenni: mágnesként húz magához, kéri hogy porozd be, hogy legyetek egyek. S mész, élvezed, többszörösen, hosszan, boldogan. Másnap persze konstatálod, hogy minden pénzed elvette, zsebeid kiforgatta és a gatyád is ráment... de hát a luxosprostik ilyenek. Majd hátradőlsz és másodjára is beleesel a csapdába: már hiányzik; zsigereid görcsbe rándulnak: kell még egy adag!

Békéscsaba pont olyan, mint Te, vagy Én!

...és most rágyújtok.

jutalmak....

Mint olyanok, érdekes dolgok. Azonban valahogy nem érzem igazságosnak gyenge pillanataimban a felettünk, körülöttünk működő rendszert. Azért gyenge pillanataimban, mivel a jobbakban tudom, hogy felesleges mind szociológiai, mind politikai kérdésekkel foglalkozni, mert

• add1: felbosszantom magam,
• add2: változtatni nem tudok rajta,
• add3: a világ időtlen idők óta igazságtalan... és ez így is marad, amíg el nem pusztul,
• add4: nem leszek Magyarország Fidel Castroja és rakok rendbe mindent. (bár csak jönne egy ilyen ember... - sóhaj)
   

De mégis. Jutalmak. Hallom a helyi TV-ben, hallom az országos TV-ben, olvasom a helyi lapban, olvasom országosan nívós lapban... Persze hol máshol osztanák, mint a közszférában. Tényleg jó. Indok (és ezt az egyik ilyen mami nyilatkozza): "Mert a mi munkánk fontos, és ha nem végeznénk rendesen, akkor ..."

(és valami elpattan bennem...)

Akkor mi lenne?! Összedőlne a világ? Leállna a gazdaság? Világháború? Elolvadna az Antarktisz? AKTÁKAT TOLOGATSZ BAZDMEG! 8 általános sem kell hozzá... csak h tudd az ABC-t! Ezt, az A- jelű fakkba, ezt a C-be... Bárki, ismétlem: BÁRKI megcsinálná helyetted!!!

És a vicc, hogy komolyan azt hiszi, hogy aztán Ő végzi a világ legfontosabb munkáját. Na ezért vannak a sorok az összes hivatali helyen, aztán ha pampog valaki, akkor haza lehet menni...

Ennek a "néninek" üzenném: 

• Kap az egyszerű kőműves jutalmat, mert idén sem dőlt össze a ház, amit épített föléd?
• A cukrász, hogy nem szalmonellás tojásból készít neked süteményt?
• A villany-, vagy mosógépszerelő, hogy nem basz agyon az áram, amikor felkapcsolod a készüléket?
• A wc-s néni, hogy nem kapsz el valami gusztustalan, gennyezést okozó fertőzést a pláza WC-jében, amikor a jutalmad költöd?
• Közterület-fenntartók, hogy összeszedik a szemetet, meg a csikket, amit hanyagul kidobsz a kocsidból, mert szarsz mindenre?
• Az újságos, vagy a boltos néni, mert jól ad neked vissza?
• Az úszómester, amikor kihúz a vízből, mert okosan felhevült testel ugrasz be?
• A buszsofőr, mert megvárja a busz után futó gyereked? És még hosszan sorolhatnám...

Segítek: NEM KAPNAK!
Miért nem? MERT A MUNKÁJUKAT VÉGZIK. Azért van a fizetés... (ráadásul sokuknak kevesebb, mint neked!) Te, ha egyszer nem kapnád meg, sírnál, hogy miért nincs jutalom? Ez a baj! Megszoktad, hogy kapod: a nagy büdös lófaszért!

(valakit úgyis megsértek ezzel, ezért jelzem, hogy nincs bajom a közalkalmazottakkal. Vannak ilyen barátaim is. A bajom azzal van, aki ilyeneket nyilatkozik...)

Nah.. ezt gondolom.

magamnak. hogy nyugodjak.

Kies tisztáson álltam, néhány fa és bokor társaságában. Sehol egy lélek, csupán a horizontig nyúló aranysárga fű, mely derékig ér, s lágyan ringatózik, ahogy a szél kecsesen játszik vele. Nem először járok itt. Lábaim csukott szemmel is ismerik már az utat, mely ide vezet. Kis tisztás, tűzhellyel a közepén, mely szigetként süllyed el a fűtengerben. Az én templomom...
Térdre ereszkedem. Bőrtarisznyámból lassan kipakolom a kellékeket, melyek a rituáléhoz kellenek: különféle füvek - némelyik száraz, némelyik még friss és illatos; rágcsálók, hüllők és madarak apró csontjai; aprócska tégely vörös iszappal; kovakő; bőrtömlő vízzel. A kövekkel körberakott tűzhely mellett kis kupac száraz faág. Pont ahogy hagytam, bár ez nem meglepő, hisz senki sem jár erre. Meggyújtom a tüzet, mely pillanatok alatt apró lángnyelvek százaival, ropogtatva emészti a kis gallyakat. Kis víz a tégelybe, füvek, csontok a tűzre. Feketés-szürkés füst gomolyog. Föléhajolva belélegzem. Szemeim lehunyom, szám halkan suttogni kezdi az őseimtől örökölt mantrákat. Mutató- és középső ujjam pontosan és határozottan kezdi felrajzolni a szimbólumokat az arcomra, majd a felsőtestemre. Egyre hangosabban mormolok. Bal kezemmel felemelem a mellettem levő botomat, s kezeim széttárva rázni kezdem. A végére kötözött csontok és szárított lopótökök vészjósló, csörgőkígyóra emlékeztető hangokat hallatnak. Szinte már üvöltök!  Rasztás hajam, mely faragott csontokkal és fadarabokkal tűzdelt, olykor-olykor enyhén őszülő szakállamhoz csapódik, ahogy a fejem rázom. A felhők gyülekezni kezdenek, s pillanatok alatt besötétedik az ég. Elered az eső, s hamarosan villámok dörrennek a táj felett. A szél orkán erejúvé erősödik s a tüzet kioltja. A villám mellettem csap le!
Elájulok...

... magamhoz térek.
Körülnézek, s látom ezer és ezer év telt el. Korok, civilizációk tündököltek, s tűntek el a ködben azóta. Értehetlen világ uralkodik, ahol mindenki állásért, pénzért, holmi értékesnek hitt - diplomának, meg nyelvvizsgának nevezett - papírokért rohan, hajt, szenved. Át egy mű élet mesterséges falakkal szabdalt betondzsungelén, egymáson, értékekeken. Mind az aranyat keresik szüntelenül a felhőkarcolók kanyonjaiban.

Esik! Legalább ez megmaradt ilyennek. Hiányzik a tisztásom: a fű- és szalmaillat; a tégely, mellyel mások által érthetetlen jeleket festhetek; a botom, melyet rázva tisztelettel nézett fel rám népem. Sámán vagyok... ki itt maradt egyetlen hírnöknek. Eközben undorral lökdösve sietnek el mellettem. Húzz innen csöves - mondják. Nem hisznek. Kinevetnek. De nem fáj...

... mert Sámán vagyok, s az eső elmossa haragom.