Egy dolog újra bebizonyosodott: a víz jó! A röpke két napos kiruccanás a Tisza-tóhoz hozta az elvárt szintet. A lényeg, amire törekedni kell, hogy ha már víz van, legyen egy hajó is. Van az egész hajózós dolognak egy olyan plussza, amit más egyszerűen nem adhat vissza. Csak javasolni tudom, hogy aki már/majd megteheti, ne puccos, drága autót vegyen, hanem egy faintos kis motorcsónakot! Sajnos volt egy negatív hozadéka is a kirándulásnak. Sokkal irigyebb vagyok azokra az emberekre, akik megtehetik, hogy idejük egy részét így a vizen töltik (legyen csak egy kis motorcsónak, vagy hatalmas yacht).

A vizisí meg jó dolog, de most fáj mindenem tőle.

Majd elfelejtettem még egy nagyon fontos gondolatot. Tudom, hogy tápláléklánc egyensúlya és miegyebek, de könyörögve kérem, sőt felszólítom a kutatókat, hogy szíveskedjenek elintézni a következőt, bármi módon: a világ összes szúnyogát ki KELL írtani!!

Keleten a helyzet fokozódik. A meleg legalábbis mindenképpen. A nagy nyomasztó hőség nem is késztet túlzott agyműködésre senkit, engem se. Pár napig nem történt itt semmi. Oka is volt: átvettem azt a bizonyost. Képek hamarosan, bár nincs mit nézni rajta :)

Most pár napig megint nem fog történni szintén semmi, mivel kiveszek egy kis szabit, és elhúzok a Tisza-tóhoz, hogy pár koktél, víz motorcsónak, vizipipa és egyéb társaságában kikapcsoljak kicsit.

Aztán meg bele a közepébe!

Mindenki döntse el, neki bejön-e.

Mert az emberek amúgy is rohannak. De tényleg. Ki a fenének van ideje bármilyen hosszút olvasni? Fogadjunk, hogy a vicc rovatban sem kezdesz bele csak a 3-6 sorosokba. Ugyehogyugye?! S mielőtt valaki alapvetően hibás feltételezést vonna le, miszerint én most itt akkor az olvasás ellen vagyok, meglepetésszerű szemből-hátba-megkerülős-flikkflakk-ninjarugásos-szaltózós támadást indítok! Körítve egy verbális könyvajánlással. Nincs az a harcművész, aki ezt a kombót ki tudná védeni! Harrrrrrr!!! 

Figyelem! Általános műveltséget, rálátást és önismeretet növelő könyvek. Amennyiben mindezt szeretné elkerülni, kérem nyomja meg a képernyő jobb felső sarkában lévő piros X gombot MOST!

Mellesleg, hol vannak az ilyen könyvek (mint az első) a régi Kottlerek mellé? Amolyan service pack-ként, vagy update-ként? Továbbá itt jegyezném meg, hogy istentelen drágák a könyvek... így nem csoda ha nem olvas senki!

A mai nap (lehet, hogy a hété is) mondata akkora velős igazság, hogy vélhetően filozófiai, pszichológiai, netán szociológiai vonalon is lehetne róla könnyűszerrel PhD dolgozat hosszúságban értekezni. Simán lehetne belőle egy irodalmi Nobel-díjas bestseller is... Következzék tehát a fentiek közül bármelyik címének is beillő csoda-mondat, élet bölcselet, triviális axióma (jujj, pirul,... közgáz), marhaság, vagy kinek hogy tetszik:

"Valamiért mindig mindenhol

a hülyék a leghangosabbak!"

A mai fokozatosan elcsesződö napomba egyetlen, de határozottan arcbalépős fénysugaraként érkezett a napirajz és okozott egy kellemest...

Na ugye

A minap eszembe jutott egy kérdéskör, ami visszatérő vendég kicsiny buksimban. Sokszor elhesegettem már, mert pontosan abba a kategóriába tartozik, ami hihetetlenül fel tud idegesíteni, viszont határozottan nem tehetek ellene semmit. Nevezzük nevén a gyereket: emisszió.

Nem a fogalom bosszant fel, hanem sokkal inkább ennek a fogalomnak az áruvá alakítása. Mert manapság az országok úgy mennek "piacra", mint a falusi emberek, csak kicsit nagyobban, meg kicsit más termékeket vásárolnak. A bevásárlólistájuk valahogy így nézhet ki: 

• 230 tonna földgáz,
• 322 tonna acél,
• 356 tonna CO2 emisszió
   

Ugye alapvetően az egész környezetvédelem régre nyúl vissza, kezdődött sok-sok tízévekkel ezelőtt, s tűzte zászlajára az azóta minden konferencián elhangzó bűvös szókapcsolatot: fenntartható fejlődés (itt egy pofás kis áttekintő). Az emisszióra vonatkozó rész mondhatjuk hogy talán a Kiotói egyezményben öltött határozott formát. Most nagylelkűen hunyjunk szemet afölött, hogy a legnagyobb szennyezők mindmáig nem írták alá, meg kiváltságot kaptak akik esetleg alá is írták. Volt egy irány, mutatott valamerre... hittem fiatalon.

Nos pont ezt az egyezményt, de sokkal inkább az eszmét csapják arcon vadul minden egyes alkalommal, amikor adják veszik a károsanyag kibocsátást! Ugye milyen hülyén hangzik ez, ha vizuálisan melléképzeljük? Oké, értem én, hogy van mögötte egy csodálatos gondolat, miszerint így a fejlődő országok pénzhez juthatnak és ténylegesen fejlődhetnek (szerintük). Annyi csak vele a gond, hogy ez nem segítségnyújtás, hanem önérdek, kiskapu, üzlet (szerintem).

Most hirtelen más példa nem jut eszembe, csak ilyen pitiáner, mint a jogosítványhoz kapcsolódó büntetőpontok.

Képzeljük el, hogy valaki, akit évente rendszeresen büntetnek meg gyorshajtásért, már lassan elveszíti a jogosítványát, mert hát a pontjai száma véges és rohamosan fogy. Tételezzük fel azt is, hogy még mindig jobban jár a bírságok befizetésével, mint ha elveszítené a jogosítványát. Most pedig a svédcsavar: tegyük fel hogy ezek a pontok adhatóak-vehetőek lennének! Attól kezddődően Gyorshajtó Jóska venné a Nyugdíjas Mari nénitől a pontokat. Feltételezése szerint Mari nénit ő segíti, mivel a nyugdíja mellé kap keresetkiegészítést (Mari néninek meg amúgy sincs kocsija, kárba menne az a sok jó pont).

Remélem látszik a hasonlóság. Tehát én, A-jelű nagy ipari ország, vehetek B-jelű fejletlen országtól (szerencsétleneknek közértjük sincs, nem hogy gyáraik) károsanyag kibocsátást, mert hát nekik is jár egy kis szennyezés (WTF?), de neki úgyse kell. Csodás! Mert ha már van egy keret, akkor az ne vesszen kárba, nem?!

         A                                                                   B

A: Sziasztok, hallottuk, hogy ti még idén szennyezhettek 45 tonna szén-dioxidot a légtérbe, igaz ez?

B: Hát igaz, mert nincs egy darab gyárunk se...

A: Hmm.. de szomorú. Figyeljetek, van egy zseniális ötletünk. Megvesszük azt a 45 tonnát, ti meg a pénzből építhettek bármit.

B: Húúú. Hallod anyjuk, ezek aztán Aranyemberek!

Volt már a történelem során hasonló: Búcsúcédulának hívták

Pénzért bűnbocsánat. Mekkora biznisz...

Tegnap, ma, holnap... egy biztos ugyanaz lesz bennük. Ebben a három napban (és ki tudja még az elkövetkező mennyiben) nem csak hóembernek, vagy csokoládéfigurának, de még embernek lenni is kellemetlen! Brutális a meleg. Az ember legszívesebben egy hatalmas ventillátorral szembe ülne 5 centivel, mert akkor talán jó. Tudom, persze ott vannak a frankó irodák, ahol olyan klímarendszerek vannak installálva, hogy a "vidékiek" csodájára járnak. A probléma az, hogy onnan hazáig senkinek nem vezet klimatizált folyosó, szóval csak ideiglenes a gyermeki mosoly az arcokon, mert az utcára biz' ki kell lépni.

Állítólag jelenleg a Google az egyik legemberbarátabb és legélhetőbb munkahelyek egyike. Ha a hőség így folytatódik, szerintem valami hasonló fogja beelőzni:

Manapság két dolgot hallani. Na jó, inkább hármat.

1. Minden és mindenki csődbe megy.

2. A politikusoknak meg jó.

3. Mindent megvesznek az arabok.

Most leginkább erről az utolsóról egy picit, olyan félkomoly-félkomolytalan távirati jelleggel. Mert anno ugye mondták azt egy klasszikusban hogy: "Az oroszok már a spájzban vannak." Nyugodt szívvel mondhatjuk most is, csak már a seggükben, ha nem egy orrhosszal előttük vannak az arabok is.

Kicsit az emberenek olyan érzete van, mint amikor a hiénák gyülekeznek a dögkeselyűkkel a haldokló tetemek körül. Félreértés ne essék, ez itt most nem etnikai gyűlölködés akar lenni. Csak olyan groteszk azt látni, hogy minden hanyatlik, romokban, multik és kicsik ezrei dőlnek be, s betoppan a "megmentő" szerepben a kékszemű szőke herceg , - arab fejfedőben - s a pénzeszsákot lobogtatva megóvja a sanyarú sorstól a céget. [Magyarul: szarért hugyért megveszi] Persze csak amiben üzletet lát, mert ők sem ostobák. Sőt. Ki ne fektetne be valamibe, amit valós értéke tizedéért megkaphat? Segítek: csak az, akinek nincs rá pénze!

Nekik pedig van. Hiába, szerencsés földrajzi adottságok. Igazából irígy vagyok rájuk, illetve uralkodóik előrelátő gondolkodásmódjára. Valahol olvastam egy írást, ami azt pedzegette, hogy az arab országok népei 50 éve csak sátorban lakó nomádok voltak, és ha kifut az olajkészletük ismét azokká válnak majd. Bizonyára egy amerikai írta, és bizonyára így is lenne, ha úgy gondolkoznának, mint itthon a mi 4éves mandátumokkal rendelkező politikai garnitúránk. Csak hogy nem. Ők is tudják, hogy az ami alattuk van, az bizony hatalmas szerencse, a világ is rá van kényszerülve erre a nyersanyagra, ami viszont véges. S szépen tudatosan abból a (nem kevés) pénzből felépítik a jövőt. Luxusturizmus, mesterséges szigetek, fejlesztés, fejlsztés, fejlesztés, pénzügyi központ, külföldi tulajdonszerzés.

Jókor, jó helyen, jó pénzért ... ez lehetne a jelenkor 3J-modellje.

Nem szoktam ilyet, de mivel amúgy is komoly mondanivalóim egyik epicentruma lenne ez a téma, avagy mai magyar siralom, ezért muszáj (aki nem pontos J-vel írja, tessék memorizálni mert szájbaléplek!) belinkelnem

EZT

Végre valaki kivesézte, - illetve legalább megkarcolgatta a felszín alatt rejlő pokoli bugyrokat - így nekem ezt már nem kell. Csodás; Öröm; 90%-os egyetértés a cikkel. Holnap elolvasom az előző 4 részt, ha megtalálom.

Ez volt a mai komoly adag. Ha most olvastad, amikor megjelent, akkor remélem épp alkoholt fogyasztasz!

offtopic: Waltner ZÉééé a legnagyobb kirááály, a legnagyobb király, a legnagyobb király!

Ezúton szeretnék üzenni annak az 1-3 darab embernek aki a múltkori posztot olvasva nem hitt a szemének - csak az empírikus tapasztalatoknak - beírta gúgliba hogy: 

Vidd innen a csigádat

Te egy pihent állat vagy! :)

Továbbá szeretném ha megkeresnéd az alábbi embert, aki a héten ezt írta be gúgliba és jutott el hozzám:

"ha elolvad a pohárban a jégkocka, megemelkedik a folyadék szintje"

meg őt is:

"jeges gyümölcsszirup más néven"

Az is biztos, hogy mostmár ezekre az eszement keresésekre egyre gyakrabbna dobb ki a gúgli engem... hajrá hajrá ettől leszek vidám :D

Bár szeretnék olyan nyugodtan, kipihenten várni a pillanatra, amikor ki szokott pattanni valami igazán ínyenc, olvasható, élvezhető, vidám,

de sajnos mostanában még csak közelében sem voltam ilyennek. Tudnék írni az élet nagy dolgairól, az ország problémáiról. Megolási javaslatokat is tehetnék, mert aki valaha akár csak középsuliban tanulta a mikro-, makroökonómiát az vágja az alap összefüggéseket, tudja mennyi logikai és elvi hibát vétettek azok ott fennt. Írhatnék arról is, hogy ezeket az embereket, akik viccesen csak politikusnak nevezik magukat (kb ilyen vicc lenne ha holnaptól felvenném a táltos-sámán titulust, bár gondolkozom egy barbár/kalóz/illuzionista kombón is) mennyire és hogyan komálom. Elővehetném az ország jövőképét, vagy épp feldobhatnám az egyre gyakrabban felmerülő külföld vs. HAZA pro és kontra vitatémát. Bár ultimate answer mindig van: ATTÓL FÜGG.

Mindezt viszont nincs kedvem megtenni mostanában...

... mint ahogy sok minden mást se.

Ezért maradnak a vicces képek, amíg jobb nem jön.
Telhetetlenek meg túrkáljanak az archívumban, van miből szemezgetni.

Az milyen már hogy megéhezel aztán ugye akkor el kell dönteni hogy édes vagy sós. Elsősorban. Úgy gondolod hogy legyen mondjuk édes. Keresel valamit és amikor meglátod/megfogod/megszagolod belédhasít: sósat! Amikor az is előkerül, újabb sokk: édeset!

A végtelen ciklustól pedig csak az ment meg, hogy pár ilyen futott kör után rájössz: nem is tudnál most enni igazán.

Akkor most mi van?!?

Jelenleg egyetlen épeszű, tudományos választ ismerek: terhes vagyok! 

Külön tekintettel a mai napra: üdvözlök mindenkit a 300+ os benzinárak országában. Szokjunk hozzá...

Néha olyan jó lenne, ha...

... megfoghatnám a megfoghatatlant,

... elmondhatnám az elmondhatatlant,

... elérhetném az elérhetetlent,

... kipróbálhatnám a kipróbálhatatlant,

... megváltoztathatnám a megváltoztathatatlant,

...seggbe rughatnám magam páros lábbal!

Hosszú egy hét volt. Még azt is lehet mondani, hogy tartalommal teli. Mint ahogy az lenni szokott a hőn várt szombat hozta a legtöbbet. Volt benne kellemes csacsogós-sütögetős-röhögvegurulós rész, amiért kár lett volna, ha nincs. Volt benne egy ide se jövünk többet buli - bár ez utóbbi szót nem igazán érdemli ki az 1-10 es pontrendszerben amúgy is értékelhetetlenül szar hepöning. Közte meg volt egy nagy bölcselet/tanács/intelem felnőttektől, akik sokféle kort és rendszert láttak és éltek is már. Na az volt megint a durva. S ahogy a szavaik áramlottak az éterbe, összetalálkozva az enyéimmel bohókás táncba kezdtek. Jól látják ami látnak, igazuk van és én is elfogadtam. Kimondva mindenesetre még félelmetesebbek a gondolatok... és nehéz merni, viszont senki nem garantálja, hogy aki igen, az nyer. Bár akkor se lesz rosszabb, mint nem próbálás nélkül.

Ilyen és hasonló gondolatokkal a fejemben ülök itt vasárnap a nappaliban, s a csendet is csak anyám szöszömötölése a konyhában és a mosogatógép hangja töri meg. Enyhén depresszív irányba löki tovább az időt az egész nap hulló eső. Nem jó.

Évekkel ezelőtt egy srác Csíkszeredán, esettanulmány verseny utáni sörözős-beszélgetős pillanatnyi csendbe mondta bele egy kihalt kollégiumi folyósó szőnyegpadlóján: "Mindegy nekem mi lesz, csak egy nő és boldogság legyen"

Akkor még nem is sejtettem mennyire közel áll az igazsághoz...

Na szóval van egy olyan pont így Adminon belül a blogon, amiben egy két statisztikához jut az ember. Eddig nem is nézegettem csak a látogatottság fület. Nos hozzám is eljutottak például emberek a google keresője alapján ami nem nagy wasisdas, de van egy olyan frankó funkció, hogy azt is megmutatja, ehhez mit írtak be.

Kapaszkodjatok! Vígyázz, felkészülni... magyarok!

"pezsgők és pohár képek egyben"

 "feladatlapok pöszeknek r- hanghoz"

"apa buksi megszökött aspirin"

"csörgőkígyó megmart"

"texas rangers jelvény"

"vidd innen a csigádat"

Komolyan, ezentúl ezt rendszeresen figyelni fogom :D